Egyedi receptúrát terveznek, ami olyan titkos lesz, mint a Pick téliszalámijának az összetevői, amit hét lakat alatt őriznek.

Magyarországon alig van olyan vállalkozás ebben az ágazatban, amely saját alapanyaggal dolgozik. A legtöbben – ahogy mostani kis üzemükben a kézműves termékeik esetében Kruzsliczék is teszik – pasztillákat szereznek be, azokból készülnek az ízesített táblák, bonbonok.

A gyár most épül, a falak már állnak, januárban indulhat a napi négy tonna csokoládé gyártása a csongrádi községben. Az eddig a manufaktúrában gyártott termékeket is tovább készítik, és saját márkás csokoládékról is tárgyalnak multikkal. Hosszas keresgélés után választották ki azt a kakaóbabot, ami passzol az általuk elképzelt ízvilághoz. Most magát az alapanyagot, a már említett titkos receptet kell kitalálni, megalkotni. Kruzslicz Tamás felidézi, hogy kiállításról, kiállításra jártak, sok kakaóbabot „megkóstoltak”. Az üzem berendezéseit szállító cég biztosította a labort ahhoz, hogy kipróbálják, teszteljék a kakaóbabot. 

Kruzsliczék egyébként a kézműves csoki gyártása mellett pálinkát is főznek, de az apai örökségként rájuk maradt földeket is művelik, vagyis több lábon állnak.

Nem töltötte ki az életüket a kukorica és a búza

„Amikor édesapám meghalt, akkor hazajöttem, át kellett venni a gazdaságot” – kanyarodunk vissza Kruzslicz Tamással a székkutasi vállalkozásaihoz, amelyeket nem sokkal az után indítottak, hogy kézbe vette az apai örökséget. Ezt megelőzően kereskedelemmel foglalkozott a fővárosban, ahol kapcsolati hálót épített, külföldre is gyakran utazott. A mozgalmas évek után, a hazatérést követően nem igazán töltötte ki az életét a búza, meg a kukorica, ezért fogott bele a pálinkafőzésbe és a bonbonok gyártásába is.

A gazdaság is ad bőven elfoglaltságot, legalábbis ez derül ki abból, hogy amíg éppen az épülő csarnokban magyarázza, hogy hova  kerülnek a gépek, addig a szomszédos benzinkútnál leparkol egy traktor, gyors instrukciókat kér egy férfi. „Intézni kell már a vetést is” – jegyzi meg Kruzslicz.

2013-ban kistérségi pályázati pénzből indította el a Kruzslicz család a pálinkafőzdét, amit egy tejcsarnokból alakítottak át. Ugyanekkor, szintén ebből a forrásból, de egy másik pályázaton nyert pénzből húzták fel a kézművescsoki-üzemet is. A pálinkás vállalkozás most kezd nyereséget hozni, eddig inkább csak nyelte a pénzt, a manufaktúra is sovány haszonnal járt, mivel kis árréssel dolgoztak, de a család megélhetésére éppen elég volt, a föld biztos jövedelmet ad. A pálinkával is töltött bonbonokat inkább csak hobbinak tekintették, a 25 alkalmazottra méretezett csokigyárral reményeik szerint komolyra fordulhat az édes élet.

Olvass tovább: Ahol a csapból is csoki folyik, dolce vita Székkutason