Gombóc Artúr ma nem lehetne étkezési tanácsadó

Az egészen biztos, hogy a fogyasztói szokások drasztikusan megváltoztak, ezt Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke is megerősítette. A vásárlók minőséget szeretnének, de az is egyre fontosabb számukra, hogy fenntartható környezetből származó termékeket vegyenek olyan gyártóktól, akikben megbíznak. A hagyományos csokoládék mellett leginkább azokat keresik, amiket be lehet illeszteni a kiegyensúlyozott étrendbe úgy, hogy közben az élvezeti érték is megmarad.

VAGYIS LEGYEN EGÉSZSÉGESEBB,DE UGYANOLYAN FINOM, MIKÖZBEN AZ ELŐÁLLÍTÁSA HA NEM IS KÍMÉLI A KÖRNYEZETET, DE NEM ROMBOLJA TOVÁBB.

Az egyértelműen kiderült, hogy ha a fogyasztói nyomás elég erős, akkor előbb-utóbb tényleg eljut az igény a gyártókhoz, és ha nem is egyik napról a másikra, de elindul valamiféle változás. A kérdés csak az, hogy mennyire futottunk ezzel ki az időből például a csokoládé alapanyagául szolgáló kakaóbab tekintetében.

Eszünk-e még csokit a század közepén?

Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC (ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) kibocsátásmérséklésekkel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke szerint ez a kérdés az, ami azonnal kézzelfogható közelségbe hozza nem csak az édességgyártóknak, de nagyjából mindenkinek az egész klímaváltozás kérdését. Márpedig az elkövetkező években olyan kihívásokkal kell szembenéznie az emberiségnek, amik alapvetően befolyásolják például azt is, hogy lesz-e csokoládé, és ha lesz, mennyi lesz és milyen áron.

Nem csak azzal van a baj, hogy egy fokkal melegszik a Föld vagy kettővel, hanem hogy már az az egy fok változás milyen szélsőséges időjárást képes produkálni. Ennek az egyik legnagyobb elszenvedője pedig a mezőgazdaság. Csökken a csapadék, de ha végre esik, az egyszerre leeső csapadékmennyiség kiugóan megnövekszik. Csökken a biológiai diverzitás, az ökológiai űrt pedig leginkább invazív fajok töltik be, így a mezőgazdasági kártevők is egyre inkább elterjednek. Egy fok átlagos felmelegedés 10-15 százalékkal csökkenti a négy fő gabona terméshozamát, és már a saját bőrünkön tapasztaljuk, milyen az, ha nem terem elég burgonya vagy kukorica.

Az évtized közepére ez a helyzet drasztikusan rosszabb lehet. 2050-re teljesen eltűnhet a kakaó, mert egyszerűen nem lesz megfelelő az éghajlat a túlélésére. Az éghajlatváltozás pedig nem úgy működik, hogy akkor majd Magyarország lesz az új mediterrán vidék, hiszen attól, hogy nálunk melegebb lesz, az Egyenlítőtől való távolságunk nem változik, nem lesz a közelünkben tengerpart és páradús levegő. Vagyis nem leszünk kakaó- és ebből adódóan csokinagyhatalom sem, csak egy jóval melegebb kontinentális éghajlatú ország, új kihívásokkal.

Az IPCC szerint van még esély arra, hogy másfél fokon megállítsuk a felmelegedést, igaz nem lesz sétagalopp, és nem megy anélkül, hogy a szén-dioxid-kibocsátást nem csökkentjük durván. Jó hír azonban, hogy úgy tűnik, hogy ha az államok közül nem is mindegyik köteleződik el,

AZ IPAR A FOGYASZTÓI NYOMÁSNAK ENGEDVE, MEGTESZI. PÉLDÁUL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK GDP-JÉNEK 70 SZÁZALÉKÁT ADÓ IPARI SZEREPLŐK VÁLLALTÁK, HOGY TARTJÁK A PÁRIZSI KLÍMAEGYEZMÉNYT - ANNAK ELLENÉRE, HOGY TRUMP ELNÖK KILÉPTETTE BELŐLE AZ ORSZÁGOT.

Nem csak a kibocsátás a gond

A kibocsátás megoldásával sem oldódik meg a klímakatasztrófa, mert ott vannak még a természeti problémák, amikről Sipos Katalin WWF Magyarország igazgatója beszélt. Az édességiparral együtt az egész élelmiszeriparnak gyakorlatilag az alapoktól újra kell gondolnia a működését: hogyan használja a területeket, milyen alapanyagokkal dolgozik, és mit tesz azért, hogy a termékei ne szennyezzék a környezetet.

A teljes cikk: Pár évtizede lehet hátra a csokimikulásnak