Fűszerként is alkalmazhatták a maják a csokoládét, erről tanúskodnak a 2 500 éves tányértöredékek, melyeket Mexikóban, a Yucatán-félszigeten tártak fel. A tudósok eddig úgy gondolták, a prehispán kultúrákban csak italként fogyasztották a kakaót, ami az elit kiváltsága volt. Az elképzelések szerint összezúzták a kakaóbabot, folyadékkal keverték el, esetleg erjesztették is.A Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történelmi Múzeum régészei által a Paso del Macho lelőhelyen feltárt leleteket az amerikai Millsaps College szakértői vizsgálták, és teobrominnak, a kakaónövény által termelt keserű alkaloidájának, valamint koffeinnek a nyomait találták meg.
"Ez az első alkalom, hogy a csokoládé nyomait az étel szervírozására szolgáló tányéron fedeztük fel. Nem valószínű ugyanis, hogy tányéron őrölték volna meg a kakaóbabot, ehhez általában őrlőköveket alkalmaztak" – mondta Tomas Gallareta régész.
John S. Henderson, a Cornell Egyetem antropológusprofesszora, az ókori csokoládé egyik legismertebb szakértőjének is érdekesnek tűnt a lelet. A kakaónyomok arra utalnak, hogy a mexikói konyha olyan tradicionális fogásai – mint a húsételekhez szervírozott csokoládészósz, a mole – az azték hagyományokban gyökereznek.
A Mexikóban feltárt, Kr.e. 500-ból származó tányérdarabok nem a legrégebbi csokoládényomokat tartalmazó edénytöredékek. Körülbelül ezer évvel idősebbek azok az ivóedények, amelyeket a Yucatán-félsziget nyugati részén tártak fel, és az olmék népességhez köthetők.
(Mti)
