Bonbon: Nem minden falatnyi, apró csoki bonbon. Hivatalosan bonbonnak azt nevezik, ami cukorszirupalapból és a hozzá kevert csokoládéból, gyümölcskivonatokból vagy kávéból és illóolajokból áll. A bonbon alapvetően nem töltött csokoládé, hanem telt massza. A masszát régen bádoglemezeken hűtötték, majd formára vágták, és önmagában vagy csokoládéba mártva kínálták. Ez az eredeti receptúra, de ma már a bonbon fogalma töltött csokoládét jelöl.
Nugát: Az eredeti nugát finomra őrölt, préselt, pörkölt mogyoróból, cukorból és kakaóvajból álló keverék. Valójában amit ma klasszikus nugátnak nevezhetünk, az a simára kevert Nutella. A modern nugátoknál az arányokat eltolva előszeretettel használják bonbonok, édességek töltésére, ilyenkor lágyabbra keverik.
Praliné: Amikor a pirított mogyorót vagy mandulát cukormázzal bevonják és csokoládéba mártják, akkor beszélünk pralinéról. Az anekdota szerint César de Choiseuil Plessis-Praslin herceg evett először pralinét, akinek szakácsa odaégette a mandulás desszertet, és ezt igyekezvén leplezni, olvasztott csokoládéba burkolta a cukormázas, jócskán megpirult magot. A hercegnek olyannyira ízlett a véletlen ihlette finomság, hogy a monda folytatása szerint Bordeaux lakosait pralinéval kárpótolta a XIII. Lajossal folytatott háborúskodás viszontagságaiért.
Trüffel: Bonbon, amit alkohollal töltenek, ha az eredeti receptet szeretnénk felidézni. A trüffel szó egyébként eredetileg szarvasgombát jelöl. A szarvasgombát régebben szinte mindig konyakba vagy portóiba áztatták, majd ezt a visszamaradt alkoholos lét használták különböző bonbonok töltéséhez. Napjainkban a krémes csokihabbal töltött csokibonbon a trüffel.
Jégcsokoládé: Ezt az édességet a németek találták ki, ott eiskonfektnek hívják. Extra krémes, édes, külön csomagolt csoki, melyet lehűtve kell fogyasztani. Akár otthon is elkészíthető 2/3 rész kakaóvajból és 1/3 rész kókuszzsírból. Az ínyencek egy kevés mentakivonatot is tehetnek bele, a hűvös ízhatás kiemelésére.
