Mígnem 2006-ban a védjegy tulajdoni joga átkerült az egri Stühmer Kft.-hez, és ezzel kezdetét vehette Csóll Péter vezetésével a márka újjáélesztése.

A nagy múltú csokoládégyár életében új fejezet kezdődött idén júliusban; átadták a Stühmer Édesipari Kft. új gyártóüzemét Makláron. Egyúttal létrejött Magyarországon elsőként a csokoládé Kóstolói Klub, ahol a tagok igazán testközelből tapasztalhatják meg, mi az az édes kísértés. De ne ugorjunk ennyire előre!

Egy tradíció kezdete

A névadó az ipari úttörőként is ismert Stühmer Frigyes. A hamburgi cukrászmester 1866-ban telepedett le Pesten és vállalt munkát egy Szentkirályi utcai kis cukorkaüzletben, melyet 1868-ban megvásárolt.

A folyamatos fejlesztéseknek, bővítéseknek köszönhetően ez a szerény vállalat Magyarország legnagyobb csokoládégyárává nőtte ki magát, ahol 1883-ra már gőzüzemű csokoládégyártás folyt; az itt gyártott, kiváló minőségű termékek méltán versenybe szálltak az osztrák, svájci és cseh konkurensekével. Mind üzleti, mind műszaki szempontból kiemelkedő sikere volt tehát Stühmernek a csokoládégyártás bevezetésével, amibe előtte csak belebukni tudtak Magyarországon. A kitartó, rendületlen munkát maga Ferenc József is elismerte azzal, hogy az ipar fejlesztésében elért tevékenységéért a koronás arany érdemkeresztet adományozta a csokoládégyárosnak.

A Stühmer cég termékei nemcsak belül, de kívül is csábítóak voltak, akárcsak boltjai. Fióküzletei minden magyarországi nagyvárosban, sőt Párizsban és Bécsben is megtalálhatóak voltak. Dobozborítóit és csomagolópapírjait neves iparművészek tervezték; Jeges Ernő, Lukáts Kató, Mallász Gitta, Szirmai Ilona, s a Stühmer-dobozok is messze földön híressé váltak.

Az alapító halála után családja folytatta a megkezdett munkát. A gyár folyamatosan szépült, bővült, s 1941-ben felhúzták Európa egyik legmodernebb csokoládégyárát a Vágóhíd utcában. A Stühmer Csokoládégyár kitűnő termékei a magyar kereskedelem világszínvonalú példáivá emelkedtek. Ám a sikertörténetnek az 1948-as államosítás véget vetett, és sokáig úgy tűnt, hogy a magyar csokoládémárka sosem ébred fel Csipkarózsika-álmából. A rendszerváltás után a Stühmer-leszármazottak nem tudták visszavásárolni a vállalkozást, így az (a Szerencsi Csokoládégyárral együtt) a Stollwerck-csoporté lett. A Stühmer név azonban nem képezte az üzlet részét, mert azt még a ’80-as években megszerezte az államtól egy szemfüles kereskedőnő…

épezte az üzlet részét, mert azt még a ’80-as években megszerezte az államtól egy szemfüles kereskedőnő…

Nosztalgia és jövő ízei egyesüljetek!

A Stühmer márka újjáéledését a vendéglátós végzettségű – korábban színészként is dolgozó – Csóll Péternek (ő pedig az említett szemfüles kereskedőnőnek) köszönheti, aki az egri Stühmer édességbolt megvásárlása után határozta el, hogy feltámasztja hamvaiból az egykor világhírű márkanevet. Hamarosan meg is indult a védjegy tulajdonjoga körüli hercehurca, majd 2006 augusztusában már elkészülhettek az első újgenerációs Stühmer-édességek; a kézzel készített konyakmeggy, a táblás tejcsokoládé, az egészmogyorós tejcsokoládé, az étcsokoládé és a kandírozott narancsdarabokkal dúsított étcsokoládé.

Az igazi, nosztalgikus ízek megteremtésében a szakma által csak „csokoládégurunak” becézett Borbély Béla édesipari szakember segítette, aki fiatalkorában sokat járt a Stühmer üzemben, így fejből emlékezett például a legendás Korfu szelet eredeti receptjére. Az eredeti ízek mellett természetesen az eredeti nevekre is szükség volt;  ugyan a Stollwecket megvásárló Bonbonetti már rég nem gyártotta ezeket a hagyományos márkákat, a névhasználat kapcsán Csóll Péternek mindegyiknél egyeztetnie (és fájdalomdíjat is fizetnie) kellett.

Ha édes kis nosztalgiára vágyunk, a mai napig igazi kuriózumnak számító Korfu szelet mellett levehetjük a polcról az Aranydesszertet, az Ezüstdesszertet, a Stühmer Rózsát, a Montenegró szeletet, a Julikát, a Gránit kockát vagy a Százszorszép desszertet is.

Emlékezetes ízek – kicsit másként

Sokunkat foglalkoztat a kérdés: vajon miért más gyermekkorunk kedvenc csokoládéinak íze? A válasz nem az ízlésünk változásában keresendő. A Stühmer termékek egy része ugyan az eredeti, régi recept alapján készülő nosztalgia termék, többségük azonban már kreatív termékfejlesztő csapat szülötte, mint ahogy az idén júliusban elindult kézi bonbon és cukrászsütemény üzletág termékei is.

A folyamatosan bővülő termékskála mellett a régi, megszokott ízek is megújultak. Így például a Melódia csokoládé gyermekkorunkból oly ismerős íze is megváltozott, szerencsére jó irányban. A Stühmer Kft. 2009-ben kezdte újra gyártani a nagy népszerűségnek örvendő csokoládészeletet, mely édesség eredeti szülőhelye egyébként a Szerencsi Csokoládégyár volt. A más íz a jobb minőségű alapanyagoknak köszönhető, amit a gyártók és a piac egyaránt igényelnek.

Talán kevesen tudják, hogy mindenki Tibi csokija ugyan a Stühmer csokigyárból indult „világhódító” útjára, ám a gyár visszavásárlása előtt eladták a nevet. Így a Tibi csoki külföldi tulajdonba került, és mivel a receptre nem tartottak igényt, nekünk, vásárlóknak a jól ismert név maradt, egy teljesen más beltartalommal.

„Hivatásos” Gombóc Artúrok

A Stühmer Csokoládégyár 2014 szeptemberétől igazi különlegességgel kényezteti a csokoládérajongókat; létrehozta Magyarország első Kóstolói Klubját. A klubtagok az ország minden területéről érkezhetnek, és tekinthetnek be a mesés csokoládébirodalom kulisszái mögé. Amellett, hogy megismerkedhetnek a csokoládékészítés rejtelmeivel és a gyártási folyamattal, az elmaradhatatlan kóstolás után véleményezhetik a tervezés alatt álló legújabb termékeket is. Sőt az első csapat, aktívan részt vett a Stühmer 2014-es szaloncukor-kínálata és legújabb táblás csokoládéi ízének és csomagolásának megtervezésében.

Ám ha nem lennénk hivatásos kóstolók, sem kell megvonnunk magunkat az élvezetektől: a csokicég öt exkluzív márkaboltja vár minket Eger, Budapesten: Pozsonyi út, Teréz krt., Bartók Béla út, Gyöngyös és Kecskemét belvárosában, ahol a tradíció és az odafigyelés csokoládéban ölt testet.

(Forrás: magyartermekonline.hu)