A kísérlet olyannyira jól sikerült, hogy nem csak egész Magyarország, hanem egész Európa megismeri ezeket a finomságokat, az egykori német cukrászmestert pedig maga Ferenc József császár tünteti ki a munkásságáért. Stühmer Frigyes és a ma is termelő Stühmer Csokoládégyár története következik.

Ha az első magyar csokoládégyár históriáját szeretnénk feldolgozni, akkor onnan kell kezdenünk, hogy a csokoládét a mai formájában még nem is ismerték ebben a korban. Legfeljebb ritka italként lehetett találkozni vele, mert a cukrászdákban inkább kakaóval ízesítettek. A csokoládét megelőző édességek a korabeli polcokon a cukorkák voltak, melyekeléggé egészségtelenek lehettek, hiszen az akkori ételszínezékek közt gyakran kifejezetten mérgező és egészségkárosító anyagokat is találtunk volna.

Stühmernek sikerült, ami másnak nem: a csokoládégyártás

1866-ban barátja, Nagy Ferenc józsefvárosi cukorkakészítő győzködésére Pesten telepedett le egy fiatal, 1843. december 18-án Mecklenburgban született, tehát mindössze 23 éves hamburgi cukrászmester, Stühmer Frigyes. A jómódú evangélikus polgári családban született iparos azonban fiatala kora ellenére egyáltalán nem volt kezdő a szakmájában, hiszen a neves Schulze cégnél tanulta ki a cukorkakészítés mesterségét a németországi Ludwigslustban, de emellett több csokoládéüzemben is dolgozott Hamburgban és Prágában.

Stühmer Frigyes mindössze két évig serénykedett az Ősz (ma Szentkirályi) utca 8 szám alatti bérelt helyiségben, amire 1868-ban egyéni céget alapítva megvásárolta a helyiséget, és vele Nagy Ferenc üzemét, majd Drezdából importált gőzüzemű berendezésekkel korszerűsítette azt. A korabeli híradások szerint az ifjú mesternek az volt a célja, hogy megszabadítsa a magyarokat a rossz minőségű, egészségre veszélyes anyagokat tartalmazó cukorkáktól.

Sok ötleten keresztül vezetett az út a sikerhez, mellyekkel a cukrászmester megalapozta hazánkban az édességek nagyüzemi termelésének és értékesítésének alapjait.Akkoriban például egyáltalán nem volt szokásban, hogy egy cég saját márkabolt hálózatot hozzon létre az országban.

Bár a siker nem jött egyből, de 11 év szívós, kitartó munkájával és folyamatos tökéletesítéseivel Stühmer Frigyes odáig jutott, hogy1879-ben fényes sikert aratott a székesfehérvári országos kiállításon, ahonnan ő hozhatta el az aranyérmet.

A császár, Ferenc József koronás arany érdemkereszt adományozásával ismerte el az iparos kitartó, rendületlen munkáját és az ipar fejlesztésében elért eredményeit.Ezt követően már beindultak a megrendelések, és megnőtt a gyártás volumene is.

A mai értelemben vett csokoládé csak ekkor, tehát Stühmer Frigyes Magyarországra érkezését követő 17. évben debütált itthon, amikor is a kézi műhely helyén megnyílt az ország első, gőzgéppel működő cukorka és csokoládégyára. Az 1883-ban felépült üzemben már Európa élmezőnyébe tartozó cukorkák, táblás csokoládék, kakaóporok, nugátok, pralinék és bonbonok készültek. Az 1880-as években országszerte és Európa nagyvárosaiban is sorra nyíltak a Stühmer boltok, ahol gyönyörű dobozokban és igényes csomagolásban lehetett megvásárolni a finom édességeket.

Minden bizonnyal még több siker és újítások egész sora jellemezte volna Stühmer Frigyes életét ezután is, ám szervezete sajnos nem bírta a rohamos bővülés miatti feszített munkatempót, így a csokoládégyáros mindössze 46 évesen, 1890. május 11-én elhunyt Budapesten.

A XX. században szökken szárba a Stühmer Csokoládégyár

A gyára azonban szerencsére tovább fejlődött. Annak vezetését az alapító halála után először özvegye, Koob Etelka, és testvére, Koob Géza vette át. 1910-től Stühmer Frigyes kisebbik fia, dr. Stühmer Géza (1884–1978) vette át a cég irányítását, aki egészen a II. világháborúig tovább gyarapította a családi vállalkozást. Ez már nem volt azonban egy szerencsés időszak: az 1920-as évekre az I. világháború okozta alapanyaghiány, a kereslet csökkenése, a gyárban történt sajnálatos halálos balesetek és a Tanácsköztársaság terrorja rendkívül rossz helyzetbe hozta a céget. A csődtől egyedül a tulajdonosok leleményessége mentette meg a gyárat, akikteljesen új termékpalettát fejlesztettek ki, és a csomagolások megtervezését olyan korabeli világhírű művészekre bízták, mint Lukáts Kató, Mallász Gitta, Szirmai Ilona vagy Jeges Ernő.

A teljes cikk: A kiegyezés óta ontja az édességeket az első magyar csokoládégyár