A legtöbb helyen a süteményforgalom csökkenését a profil bővítésével igyekeznek pótolni. A sütemények története az elnök ismertetése szerint a középkorba vezethető vissza. Az elődeink sokáig csupán a mézet ehették édességként, így alakultak ki a mézeskalácsos céhek a 17. század elején. A magyarországi cukrászat megteremtői külföldről jött mesterek, "pepecsművesek" voltak, akik a főurak szolgálatába álltak, és feladatuk volt az ünnepi lakomáknál az asztalok feldíszítése is.
   
A hazai cukrászdák a reformkor idején nyíltak meg, és az akkori polgári ízlésvilágnak megfelelően többségüket biedermeier stílusban rendezték be, a kis asztaloknál, székeken ülve nassolhattak, pletykálkodhattak dédapáink és -anyáink. A mestereket ekkor tájt cukorművesnek, cukorsüteményesnek nevezték. Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést az 1830-ban megjelent Hitel címû tanulmányában.

A cukrászok és a mézeskalácsosok a múlt század elején váltak szét egymástól. "A hozzávetően 100 féle hazai cukrászsütemény-választékkal, a finom ízekkel az európai rangsorban a francia, a svájci, a belga, a holland és a német élmezőny mögé kényszerül a magyar cukrászat, ám Kelet-Európában mi vagyunk az elsők" – állítja Pataki mester.
    
A szakmának nagy lehetőséget jelentett a 2004-es uniós csatlakozás. Ugyanis ezáltal megszûnt a csokoládét sújtó addigi magas, 50 százalékos importvám, ami nagyon megdrágította az igazi cukrászremekek készítését. Az unió tagjaként azonban zöld utat kaptak a jobb minőségű cukrászsütemények alapanyagául szolgáló kiváló csokoládék. A mesterek igyekeznek is kihasználni az új helyzetet, kibontakozathatják kreativitásukat: többségük él is a lehetőséggel, és még finomabb süteményekkel rukkol ki.

A hagyományos krémesek, rétesek, csokis szeletek, torták mellett manapság a kevesebb kalóriát, több gyümölcsöt tartalmazó, vaníliakrémmel dúsított sütemények dívnak. A tapasztalat szerint a mai rohanós életvitel közepette továbbra sem mondanak le az emberek a maguk és családjuk kényeztetéséről, legfeljebb kisebb adagokat csipegetnek el a cukrászdákban fellelhető finomságokból.

Pataki János, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnöke úgy nyilatkozott, hogy készül a 2012-ben életbe lépő új vendéglátóipari törvény, amely a cukrászszakmát is érinti. Előreláthatóan csak azok az egységek lesznek jogosultak a cukrászda elnevezés megtartására, amelyek mellett a süteményeket készítő mûhely is mûködik, vagyis csak a saját termékeik kerülhetnek a pultokra.

Ennek a megszorításnak a következtében alighanem sokan kénytelenek lesznek lehúzni a rolót. Akik viszont állva maradnak, hosszú távon is örömet szerezhetnek a vendégeknek, mert gazdasági recesszió, emelkedő cukorárak, önsanyargató fogyókúrák ide vagy oda az "édes élet" tovább pörög.

(Csokoládé Világ)