“Rengeteg pozitív visszajelzést kapok, örülök, hogy a magyar nézők nyitottan fogadják a megszokottól gyakran eltérő ételeimet. A receptjeimet elég sokan osztják meg, és gyakran el is küldik az elkészített étel fotóját. A sütőtökös krémmel töltött csokoládés kekszet például majdhogynem sütési hullám követte” – kezdi a nézői reakciókal. “De olyan tömeges hisztériát, mint ami például Nigella Lawson libazsírban sült krumpli receptje után kitört Angliában, én még nem tapasztaltam. A nézők akkor megrohamozták a boltokat, és mindenhol elfogyott a libazsír.

Egy fotó nélküli könyvvel kezdődött

Amúgy Nigelláért én is rajongok. Nagyon szeretem mind a receptjeit, mind a belőle áradó nőies hedonizmust. A How to Eat című könyve a kedvencem. Ez volt az első, angol nyelvű komoly szakácskönyv, amit megvettem, még 1998-ban. 520 oldalas, puhafedeles, és egyetlen fotót sem tartalmaz. Mára már teljesen sárgák a lapjai, és nekem ez a szakácskönyv-gyűjteményem alapdarabja. Emlékszem, ahogy a régi kis lakásomban leheveredtem a kanapéra, kinyitottam a könyvet, és egy szuszra kiolvastam az elsőtől az  utolsó betűig egy éjszaka alatt. Nemcsak a receptek, hanem elsősorban az írás színvonala miatt. Nigella kitűnően ír. Pár alapreceptet, például a sült csirkét vagy a répatortát az ő receptje alapján készítem a mai napig” – mondja az egyik legfontosabb szakácskönyvéről.

Váltótársak

Azt már sokszor olvashattuk, hogy a brüsszeli kulturális-hivatalos életet cserélte Zsófi a hazai gasztronómiai pezsgésre: a kezdetben hobbiból írt népszerű blogot később a többi között könyvek és az Ízes élet követte. 

(Forrás: www.izeselet.hu)