2020. augusztus 9., vasárnap - Emőd

Hírek

Partidrogként is használható a csokoládé, az aztékok vérrel kevert kakaóval kábítottak

2020-07-13 63

Tíz kakaóbabért prostituált, százért rabszolga is járt a majáknál, ma pedig egyes országokban partidrogként használják a nyers kakaót. Kevesen vannak a világon, akik ne szeretnék a csokoládét. Ez a legnépszerűbb édesség, és a nemzetközi eseménynaptárban külön ünnepnapot is kapott: július 7-e a csokoládé világnapja.

A nemzetközi csokoládénap 2009 óta ünnep, arra emlékeztetve, hogy 1550-ben ezen a napon hozták be Európába a csokit. Azóta persze rengeteg változáson ment keresztül, finomabbnál finomabb fajtáit találták ki, és az ünnepei is „osztódtak”: az étcsokoládé napja január 10-e, a tejcsokoládé ünnepe július 28-a, a fehér csokié szeptember 22-e, sőt, december 16-a nem más, mint a „csokoládéval bevont akármi” napja. És, hogy hogyan kell megünnepelni ezeket a jeles napokat? Mi­nél több csoki elfogyasztásával…

ÉDES TÖRTÉNELEM
A kakaó és a csokoládé csaknem négy­ezeréves, misztikumokkal teli múltra tekint vissza. Hondurasban ta­lálták meg a régészek annak a kis falunak a nyomait, ahol a kakaónak kiemelt szerepe volt. Meglelték a legrégebbi ivóedényeket és tányérokat, melyeket csakis a „Xo­coatl”, vagyis az eredeti ka­kaóital elkészítéséhez és fogyasztásához használtak.

AJÁNDÉK ÉS PÉNZ
A kakaóbab a majáknál fontos szerepet játszott a mezőgazdaságban, a vallásban, és fizetőeszközként is használták. Egy mitikus könyvben található legenda szerint egy ikerpár megszabadította a világot a démonoktól, majd kakaóval töltött vázákat ajánlott fel az isteneknek. A kakaó fizetőeszköz voltára utal az elnevezése: a „cacau” ige eredetileg azt jelentette, hogy „venni attól, aki gyalogol, vagy földet művel”. A kakaóbabot a maják és az aztékok is használták fizetőeszközként. A legendák szerint a maja férfiak tíz kakaóbabért egy prostituáltat, százért pedig egy rabszolgát is vásárolhattak.

A maja civilizációban a királyi és papi szertartásokon is meghatározó szerep jutott a csokoládénak, az újdonsült házasok pedig még az esküvőjükön is ittak az italból. Az aztékoknál mielőtt feláldoztak valakit, az előző áldozat vérével kevert ka-kaót itattak vele, hogy jobb kedve legyen. A maja és az azték kultúrában sok összetett szó tartalmazta a kakaót: nocacau (az én pénzem) vagy mocacau (a te pénzed). A spanyolok megtartották a kakaó szót, mivel egyértelmű lett számukra, hogy a kakaóbabhoz, a fizetőeszközhöz kapcsolódik.

EURÓPA ÉS A CSOKI
Az öreg kontinens akkor ismerte meg a kakaót és a csokoládét, amikor a spanyol hódítók és Kolumbusz Kristóf elindultak az Újvilágba. Amikor Honduras közelében elérték Guanaja szigetét, a lakosok eléjük mentek, hogy üdvözöljék őket és csónakjaikat kakaóbabbal rakták tele, és Kolumbusznak ajánlották az értékes ajándékot. A spanyol hódítók is használták a kakaót helyi fizetőeszközként, rabszolgákat, ételt, italt vettek rajta. Később arra is rájöttek, hogyan kell tápláló, finom italt készíteni belőle, a xocoatl-t, azaz a csokoládét.

Kevesen vannak a világon, akik ne szeretnék a csokoládét. Ez a legnépszerűbb édesség, és a nemzetközi eseménynaptárban külön ünnepnapot is kapott: július 7-e a csokoládé világnapja. A nemzetközi csokoládénap 2009 óta ünnep, arra emlékeztetve, hogy 1550-ben ezen a napon hozták be Európába a csokit. Azóta persze rengeteg változáson ment keresztül, finomabbnál finomabb fajtáit találták ki, és az ünnepei is „osztódtak”: az étcsokoládé napja január 10-e, a tejcsokoládé ünnepe július 28-a, a fehér csokié szeptember 22-e, sőt, december 16-a nem más, mint a „csokoládéval bevont akármi” napja. És, hogy hogyan kell megünnepelni ezeket a jeles napokat? Mi­nél több csoki elfogyasztásával…

ÉDES TÖRTÉNELEM
A kakaó és a csokoládé csaknem négy­ezeréves, misztikumokkal teli múltra tekint vissza. Hondurasban ta­lálták meg a régészek annak a kis falunak a nyomait, ahol a kakaónak kiemelt szerepe volt. Meglelték a legrégebbi ivóedényeket és tányérokat, melyeket csakis a „Xo­coatl”, vagyis az eredeti ka­kaóital elkészítéséhez és fogyasztásához használtak.

AJÁNDÉK ÉS PÉNZ
A kakaóbab a majáknál fontos szerepet játszott a mezőgazdaságban, a vallásban, és fizetőeszközként is használták. Egy mitikus könyvben található legenda szerint egy ikerpár megszabadította a világot a démonoktól, majd kakaóval töltött vázákat ajánlott fel az isteneknek. A kakaó fizetőeszköz voltára utal az elnevezése: a „cacau” ige eredetileg azt jelentette, hogy „venni attól, aki gyalogol, vagy földet művel”. A kakaóbabot a maják és az aztékok is használták fizetőeszközként. A legendák szerint a maja férfiak tíz kakaóbabért egy prostituáltat, százért pedig egy rabszolgát is vásárolhattak.

A maja civilizációban a királyi és papi szertartásokon is meghatározó szerep jutott a csokoládénak, az újdonsült házasok pedig még az esküvőjükön is ittak az italból. Az aztékoknál mielőtt feláldoztak valakit, az előző áldozat vérével kevert ka-kaót itattak vele, hogy jobb kedve legyen. A maja és az azték kultúrában sok összetett szó tartalmazta a kakaót: nocacau (az én pénzem) vagy mocacau (a te pénzed). A spanyolok megtartották a kakaó szót, mivel egyértelmű lett számukra, hogy a kakaóbabhoz, a fizetőeszközhöz kapcsolódik.

EURÓPA ÉS A CSOKI
Az öreg kontinens akkor ismerte meg a kakaót és a csokoládét, amikor a spanyol hódítók és Kolumbusz Kristóf elindultak az Újvilágba. Amikor Honduras közelében elérték Guanaja szigetét, a lakosok eléjük mentek, hogy üdvözöljék őket és csónakjaikat kakaóbabbal rakták tele, és Kolumbusznak ajánlották az értékes ajándékot. A spanyol hódítók is használták a kakaót helyi fizetőeszközként, rabszolgákat, ételt, italt vettek rajta. Később arra is rájöttek, hogyan kell tápláló, finom italt készíteni belőle, a xocoatl-t, azaz a csokoládét.

VALÓDI GYÓGYSZER
Európában egy ősi azték recept alapján kezdetben inkább gyógyszernek tekintették, majd a 17. században a patikusok és az orvosok a már bevált gyógyszereiket olykor a csokoládé receptjéhez adagolták, mert a csoki íze elviselhetőbbé tette a keserű orvosságot. Sőt, volt, hogy a csokoládét receptre írták föl a kezelés részeként, gyengélkedés vagy depresszió ellen. Egyes vélemények szerint elősegíti az emésztést és a termékenységet, erősíti az immunrendszert. Agyserkentő hatását pedig a vizsgázó diákok is igazolhatják. Vagyis beigazolódni látszik az ősi azték recept, mely szerint a csoki mértékkel fogyasztva egészséges, több bajra is megoldás lehet.

PARTIDROG
Bármilyen hihetetlen, egyes országokban az utóbbi időben partidrogként használják a csokit. Kábító hatását azzal éri el, hogy hatalmas endorfinlöketet ad a szervezetnek, ami eufóriát okoz, nagyon magas magnéziumtartalma miatt pedig könnyíti az ellazulást. Egy kutatás szerint felpörget, és a szórakozóhelyeken többféle módon használják: a kakaóport az orron át felszívva, vagy tabletta formájában, és sokszor mentával, gyömbérrel és chilivel is keverik, hogy még hatásosabb legyen.

(Forrás: www.borsonline.hu)

Csokoládé Világ

Kiváncsi, mit írnak a versenytársakról? Elsőként olvasná a szakmájával kapcsolatos információkat? Kulcsemberekre, projektekre, konkurensekre figyelne? Segítünk!

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 


 

Korábbi híreinkből


 

 


 

Tartalom galéria

Csokis- mogyorós smoothie

Csokis- mogyorós smoothie

More details
Hétvégi tippek, kulturális programajánló

Hétvégi tippek, kulturális programajánló

More details
Konyhai inspirációk Mautner Zsófitól

Konyhai inspirációk Mautner Zsófitól

More details
Mitől bolondulunk a macaronért? - A legjobb műhelyek nyomában

Mitől bolondulunk a macaronért? - A legjobb műhelyek nyomában

More details
Csokoládémennyország - Brüsszeli séta

Csokoládémennyország - Brüsszeli séta

More details
Milyen édességet eszünk a jövőben?

Milyen édességet eszünk a jövőben?

More details
A Curiositas lett az év tortája

A Curiositas lett az év tortája

More details
Lehetett volna Csóll csoki is, de a Stühmer jobban hangzik

Lehetett volna Csóll csoki is, de a Stühmer jobban hangzik

More details
Ötven éves a magyar rágó, ötezer éves a rágózás

Ötven éves a magyar rágó, ötezer éves a rágózás

More details