Ha a húsvéti csokitojások történetét akarjuk felfejteni, akkor egészen a 19. századig kell visszalépnünk. A csokoládétojás őshazájának kérdésére nincs pontos válasz, annyit azonban tudni lehet, hogy Franciaországban és Németországban már a 19. század elején hagyománya volt. Ezek azonban még kevésbé lehettek népszerűek, sokban is különböztek a mai verzióktól.

Az első, mai édességekhez is hasonlító csokitojások egy brit manufaktúra gyáraiban készültek el. A Fry’s csokibirodalom egy család többgenerációs munkahelye volt, az alapító Joseph Fry az 1750-es években kezdett bele a csoki forgalmazásába, az ő unokája pedig 1860-ban nyitotta meg az első csokiboltot, majd azután jöttek az első, igazán nagy sikert és hírnevet hozó Fry’s csokiszeletek. A Fry’s manufaktúra a csokik küllemére és csomagolására is nagy figyelmet fordított, színes képekkel próbálták még vonzóbbá tenni a csokikülönlegességeiket.

Az igazság az, hogy a csokoládé akkoriban nem volt olyan nagyszerű. Körülbelül ötvenszázalékos zsírtartalma volt, ami nemcsak az ízét tette (valószínűleg) borzalmassá, de nehezen is emészthető volt. A cukrászok kénytelenek voltak egyéb összetevőket hozzáadni, hogy a csokoládét ízletesebbé tegyék. Majd 1866-ban egy konkurens csokoládégyáros, John Cadbury egy olyan forradalmi gépet importált, ami a csoki zsírtartalmát több mint a felére csökkentette, így az finomabb lett, és könnyebben lehetett formázni is.

A teljes cikk: A mai csokitojásokhoz hasonló édességek 150 éve bukkantak fel, de forradalmi újítás kellett hozzájuk