Szakmai szervezetek szerint a nem megfelelően előkészített javaslat számos gondot okoz majd a piacon, sokan lehúzhatják a rolót és a termékek is drágulhatnak. Ezeken túl van azonban egy nagyon komoly adószakmai kérdés, amelynek megoldásában – a szakmai szervezet elnöke szerint – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem mutatkozott túl együttműködőnek.

Szöllősi Balázs, a Magyar Ital- és Áruautomata-szövetség elnöke a Napi.hu-nak elmondta, hogy az egyik legnagyobb probléma az úgynevezett tesztbefizetések elszámolása. Azokról a esetenként 100 forintokról van szó, amelyekkel a gépet kitisztító és feltöltő szakember ellenőrzi az automaták működését.

Bár sokan legyintenek, hogy a 100 forint adóvonzata nem túl sok, Szőllősi Balázs szerint érdemes utánaszámolni kicsit. Egy átlagos gépet kétnaponta kell felkeresnie megtisztítania és feltöltenie az üzemeltetőnek. Egy nem túl nagy, 100 gépet kezelő céggel számolva ez napi 50 ellenőrzés és 5 ezer forint értékű tesztérme. Ezt évi 300 nappal szorozva 1,5 millió forint fals bevétele keletkezik a cégnek. Bár ezt az összeget sok tényező befolyásolja, a nagyságrend jól érezhető, ráadásul az országban 34 ezer gép van így a 100 forintokból nemzetgazdasági léptékben is jelentős fals bevétel jöhet össze.

Szőllősi Balázs szerint ők javasolták a NAV-nak, hogy próbaképpen jelöljenek ki 100 automatát, amelyet NAV-ellenőrök jelenlétében ürítenének, így az adóhatóság is képet kaphatnak arról, hogy milyen speciális igényei vannak ennek a piacnak. A hatóság azonban nem élt ezzel a lehetőséggel.

A NAV javaslata, miszerint a próbát "szervizkulccsal" végezzék, hogy a gép ne regisztrálja a bevételt, szintén nem járható út, ugyanis a gépet valódi üzemben kell tesztelni – mondta az elnök.

A hatóság ugyancsak elzárkózótt attól, hogy az automatás cégek önbevallással nyilatkozzanak a tesztbefizetésről, ez ugyanis visszaélésre adhatna okot. A Napi.hu megkérdezte a NAV-ot, hogy miként fogják elszámolni az automatákat szervizelő szakemberek tesztbefizetéseit. A hivatal a következő választ adta: "Tájékoztatjuk, hogy a jogszabály szövege még kidolgozás alatt áll, annak elfogadása után kérjük, tegye fel újra kérdését."

Mi lesz az elnyelt pénzzel?

Az online pénztárgép elvileg csak a megvalósult tranzakciókat regisztrálja, vagyis azokat, amikor a vásárlók terméket is kaptak a pénzükért cserébe. Így ha valaki bedobott pénzt, majd meggondolta magát, az összeg nem lesz része az adóalapnak. Ha viszont a pénz elakad, nagy kérdés, hogy még a pénztárgép érzékelője előtt vagy után történt-e a probléma.

Az ugyanakkor biztos, hogy azoknál az automatáknál, ahol kialakult egy bizalmi viszony az üzemeltetők és a fogyasztók között és adott esetben a szerelő visszaadta az elnyelt érmét, vagy a hibás termék ellenértékét, a "jó kapcsolatnak" vége.

Innentől fogva még fontosabb, hogy gépek hibátlanul működjenek és ne fogyjon ki például a tejpor. A megoldást valamilyen távvezérlési rendszer jelenthetné, azonban ez nem működhet azon a vonalon, amin az online pénztárgép kommunikál az adóhatósággal.

(Forrás: Napi.hu)