Magyar rapszódia nevű magyaros ízvilágot rejtő "találmányt" már megszületése előtt sem csupán édességnek, hanem reprezentatív ajándéknak szánta készítője. Jelenleg az országgyűlés külügyi hivatala a legnagyobb megrendelő: sok külföldi diplomata paprika és pálinka mellé magyar bonbont kap figyelmességként vendéglátóitól.Az édességet legutóbb a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség díjazta. A termék korábban megkapta a Foodapest élelmiszeripari kiállításon a Kiváló magyar élelmiszer minősítést, a Prémium Hungarikum díjat, a Magyar Csomagolási Verseny oklevelét és a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nívódíját is.
Készítője szerint egyetlen titka van: az, hogy természetes alapanyagokból, gondos kézi munkával állítja elő. Receptjéből nem csinál titkot, a bonbon aszalt gyümölcsöket – kék szilvát, vadmeggyet, szőlőt, kajszibarackot –, valamint diót, mézet, és mivel az alma kimaradt a gyümölcsök közül, ebből érlelt pálinkát tartalmaz. Gábor Sándor 27 éve cukrász, a magyaros bonbon ötlete sem sokkal későbbi keletű.
Mint az MTI-Pressnek elmondta, 1986-ban egy újságcikk olvasásakor merült fel benne: miért nincs az osztrákok Mozart-golyójához hasonló hazai "ajándékédesség". Receptjét már akkor leírta, de csak 2008-ban készítette el. A gyümölcsök válogatásának szempontja az volt, hogy magyar legyen. Szerinte bár a mandula az effajta édességeknél kedveltebb – és nem is idegen a magyar tájtól –, a dió mégis jellemzőbb hazánkra. A bevonat belga alapanyagból készült természetes csokoládé kakaóvajjal, vaníliával.
Az 51 éves cukrász felnőtt fejjel Kaposváron tanulta a szakmát. Az alapokat olyan mestertől sajátította el, aki 1958-ban az egykori Stühmer-gyárban kezdett dolgozni ipari tanulóként. Az utóbbi évtizedben pedig a vezető belga csokoládégyárban, a Callebaut-nál fejlesztette tovább bonbonkészítési ismereteit, az íztrendek mellett főleg a csomagolás terén.
(Forrás: Turizmus Panoráma. 2009)
