A csokoládé a Theobroma cacao babjából készül, egy kis örökzöld fa, amely Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos. Görögül “az istenek táplálékát” jelenti, hosszúkás hüvelyei akár 35 cm-esre is megnőnek, és színük az élénksárgától a mélyliláig terjed.

A régészeti bizonyítékok – a kakaó nyomai az ősi kerámiákon – arra utalnak, hogy már 5300 éve fogyasztunk kakaóból készült termékeket. A maják, Közép-Amerika és Mexikó őslakosai sűrű, habos, keserű italként fogyasztották, és a babot 250 és 900 között valószínűleg még fizetőeszközként is használták.

A babot annyira tisztelték, hogy az aztékok (1345 és 1521 között) úgy hitték, hogy a kakaó Quetzalcoatl isten ajándéka. Ők folytatták a maja hagyományt, miszerint a kakaót italként készítették, és az uralkodók, papok és nemesek élvezték. A kakaót számos célból fogyasztották, többek között gyógyászati célokra és afrodiziákumként, és az azték katonák számára biztosított fejadagok részét képezte. Különleges alkalmakkor, például esküvőkön még a társadalom alsóbb rétegeit is megkínálták az isteni italból.

Ma a kakaót kereskedelmi céllal az Egyenlítő körüli trópusi övezetekben termesztik, ahol az éghajlati viszonyok jól megfelelnek a kényes természetüknek: magas hőmérséklet, sok csapadék és nedves levegő, miközben az esőerdők lombkoronája árnyékot és szélvédelmet nyújt.

A teljes cikk: Hogy készül a csokoládé? – 1. rész

A Fekete-erdő torta sütés nélküli verziója az alábbi pohárdesszert, de még sokkal krémesebb kiadásban.

Akkor az igazi a csokitorta, ha az omlós piskótalapok közé sok-sok édes krém kerül.

Kevés olyan borászat akad Magyarországon, amely remek borain kívül mediterrán fenyőfélékben gazdag arborétummal és kiváló szörpökkel is büszkélkedhet egyszerre.