A vita lényege, hogy Európa számos országában – jellemzően például Nagy-Britanniában - elterjedt gyakorlat, hogy részben növényi zsíradékokkal helyettesítik a kakaóvajat a csokoládékban, szemben a kakaópárti országokkal, köztük Belgiummal és Olaszországgal.
Az EU csokoládécímkézésről szóló 1999-es jogszabálya a két csokoládékultúra eltérő felfogása között próbál kompromisszumos megoldást találni oly módon, hogy a csokoládé elnevezést fenntartja mindkét típusú édességre, míg a csokoládé minőségének, kakaótartalmának jelzését az összetevők közé utalja. Ezt a szabályt sértette meg az olasz törvény, hiszen lehetővé tette, hogy a termék nevében is utaljanak a minőségre.
A magyarországi előírások alapján tejcsokoládé esetében 25 százalékos, étcsokoládénál 35 százalékos kakaószárazanyag-tartalom fölött számít a termék csokoládénak.
(Forrás: Mti)
Az Európai Bíróság döntése értelmében nem használható a "tiszta csokoládé" megnevezés az édességek címkéin. A 100 százalékos kakaóvaj-tartalmat az összetevők között kell megemlíteni. A luxembourgi intézmény ítélete az Európai Unió és Olaszország vitája végére tesz pontot: egy 2003-ban hatályba lépett olasz törvény ugyanis lehetőséget biztosít a kifejezés használatára.
Utoljára frissítve: 2016-01-26
Kategória:
Archívum - Csokoládé Világ
Csokoládé Világ
Kiváncsi, mit írnak a versenytársakról? Elsőként olvasná a szakmájával kapcsolatos információkat? Kulcsemberekre, projektekre, konkurensekre figyelne? Segítünk!
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
