Nyomtatás

Miért nem jár Ferinek nápolyi? És mivel érdemelte ki Tibi a saját csokoládét?

2021-02-12 1090

Ha megkérne valaki, hogy sorolj fel olyan finomságokat, amik termékneve egyben keresztnév is, akkor valószínűleg nem lennél gondban, hiszen van miből válogatni, főleg, ha hagyod, hogy eluralkodjon rajtad a nosztalgia. Ismerősen cseng az, hogy Éva vermut? Gyerekként te is próbáltál csenni egy-egy kockát a Katica tortabevonóból, amikor anyukád vagy nagymamád tortát sütött, és mindig gondosan kivágtad a Panni csokoládé tábla csomagolásáról a ruhát, hogy aztán felöltöztesd?

Azon, hogy milyen nevet ad egy cég a termékének, sok múlhat, fontos, hogy egyszerű, könnyen megjegyezhető, de egyúttal figyelemfelkető is legyen, hogy tükrözze a márka szellemiségét, és hogy a fogyasztók is tudjanak vele azonosulni. És ahogyan az már csak lenni szokott, a világmegváltó vagy legalábbis győztes ötletek mögött a rideg szakmaiság mellett néha abszurd, szórakoztató vagy szívmelengető történetek húzódnak, néha például elég egy elégedetlenkedő munkatárs.

Milyen Feri?

Az 1990-es évek közepén az Auer édesipari cég két nápolyit dobott piacra, és mindkét terméknél – mondhatjuk azt – elég ügyesen választottak nevet, hiszen nem kell marketingszakértőnek lenni ahhoz, hogy tudjuk, egy szokatlan, furcsa ingerrel (jelen esetben egy furcsa, szokatlan névválasztással) könnyebben fel lehet kelteni az fogyasztók figyelmét. Az egyik, tejkrémes nápolyi az Egyél egyet! nevet kapta, ami nem nagyon szorul magyarázatra, a Ferinek nem eredettörténete viszont már izgalmasabb. Simon Ágnes, a cég vezetője a Dunántúli Naplóban rántotta le a leplet a titokról még 1995-ben. Állítólag az történt, hogy az egyik üzletkötőjüknek – akinek történetesen Feri volt a neve – nem tetszett az édességnek sem a csomagolása, sem a formája, de mások nem osztoztak a véleményén, és amikor szavazni kellett, akkor ezt szépen ellene fordították.

Tény, a csomagolás elég minimalista volt, fehér háttér, rajta egy termékfotó, céglogó és egy nagy piros felirat, de mégis mély nyomokat hagyott az emberekben, legalább is erre lehet következtetni abból, hogy az interneten rendre felbukkan valaki, aki felemlegeti ezt a terméket. Az Auernél az érdekes névvel rendelkező termékek listája később tovább bővült, a Csak nekeddel. Az Auer édesipari cég egyébként több száz éves múltra tekint vissza, egy bécsi cukrászda volt a szülőhelye, és a rendszerváltás után az eredetileg fagylaltostyára szakosodott cég Budapesten is megvetette a lábát, külön kft. alakult, amit azóta más cégek vettek át, és most már nem csak Ferinek nem jut az édességből, igaz, azért nem olyan nehéz mogyorókrémmel töltött nápolyit találni most sem.

Családban marad

Én vagyok Tibi. Rólam nevezték el az új Stühmer Tibi csokoládét. Egy próbavétel után érthető a mondás: Nemcsak a mama kedvence

– így hirdették a korabeli újságokban az első magyar csokoládégyár mai is létező édességét, ami egyes források szerint 1941-ben került a boltokba, de aminek hirdetéseivel már évekkel korábban is lehetett találkozni a lapokban. De ki az Tibi? Tibi a gyárat alapító Stühmer Frigyes unokája volt. Az elsősorban gyerekeknek szánt, bordázott mintájú csokoládét eredetileg 2,5 és 5 dkg-os kiszerelésben lehetett megvásárolni, ám a tábla most már 9 dekát nyom, és ugyan az elmúlt nyolcvan év alatt nemcsak a súlya változott, egyvalami a régi maradt, mégpedig a csomagoláson szereplő tibi felirat.

Ugyan Stühmer Tibiról nem sokat tudni, nagyapja életútja már nem ennyire titokzatos, mégiscsak ő volt Magyarország első csokoládégyárának alapítója. Stühmer Frigyes (sz.n. Friedrich Stühmer) 1843-ban született Mecklenburgban, mindössze 23 éves volt, amikor barátja, Nagy Ferenc józsefvárosi cukorkakészítő győzködésére Budapestre költözött, majd 25 évesen saját céget alapított, és megvette Nagy Ferenc üzemét. Stühmer eleinte cukorgyártással foglalkozott, és csak 1883-ban vágott bele a  csokoládégyártásba, és nemcsak Magyarországon lehetett kapni a termékeit, hanem több európai nagyvárosban is.

Sajnos nem élvezhette sokáig munkája gyümölcsét, 1890-ban ugyanis elhunyt, a vállalatot először felesége, Koob Etelka, és annak testvére, Koob Géza irányította, majd 1910-től Stühmer Frigyes kisebbik fia, dr. Stühmer Géza került a cég élére. Bő harminc évvel később, az 1941-ben megépült a Vágóhíd utcai Stühmer-gyár, de azt 1948-ban államosították, majd beolvasztották a Magyar Édesipari Vállalatba, és hatvanas években már Budapesti Csokoládégyár néven működött. 

A hazai élelmiszeripar történetében nem ez volt az utolsó eset, hogy egy kedves családtagról neveztek el egy terméket.  Magyarországon az 1970-es években kezdték el árusítani az Anikó sajtot, ami nevét Straub Jánosnak, a Baranya Tej akkori termelési osztályvezetőjének és későbbi vezérigazgatójának köszönheti. Straub Jánosnak ugyanis volt egy Anikó nevű lánya, aki még általános iskolás volt, amikor a sellyei tejüzemben gyártani kezdték az ő keresztnevét viselő tejterméket. A névadó pár évvel ezelőtt a BAMA-nak mesélt arról, mit jelentett ez számára.

Arra már nem emlékszem, annak idején hogyan éltem meg, ám azóta mindig zavarba jövök, ha ez szóba kerül. De természetesen nagyon büszke is vagyok rá.  Annak idején dolgoztam is a tejüzemben nyári munkán, és csomagoltam is az Anikó sajtot

– nyilatkozta Straub János lánya, akinek – bármilyen meglepő is – nem az Anikó sajt a kedvence, jobban szereti a trappistát, a mozzarellát és az ementálit, és akit az élelmiszeripari messze sodort az élet, hiszen most egy utazási irodában dolgozik Budapesten. Az Anikó sajt pedig továbbra is kapható az üzletekben, csak a gyártó neve változott.

 

A teljes cikk: Miért nem jár Ferinek nápolyi? És mivel érdemelte ki Tibi a saját csokoládét?

Csokoládé Világ

Kiváncsi, mit írnak a versenytársakról? Elsőként olvasná a szakmájával kapcsolatos információkat? Kulcsemberekre, projektekre, konkurensekre figyelne? Segítünk!

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 


 

Korábbi híreinkből