2017. november 19., vasárnap - Erzsébet

Csokoládéfajták

Az étcsokoládé kakaótartalma legalább 43%-os, de ideálisabb ha 55-75% közötti. A keserűcsokoládék kakaótartalma még magasabb, 85-90%. Minél magasabb a kakaótartalom, annál minőségibb termékről beszélhetünk.
A tejcsokoládé kakaótartalma legalább 25%, tejport minimum 14%-ban tartalmaz, ezen kívül kakaóvajat és cukrot is. A tejcsokoládé születése Henri Nestlének köszönhető, aki rájött, hogyan lehet a tejet sűríteni, így megvalósulhatott a régóta kísérletezett tejcsokoládé.
A fehér csokoládé nem tartalmaz kakaóport, csak kakaóvajat, cukrot és tejport. A kakaóvaj-tartalma 20-45% közötti, a tejpor 14%-os.
A bevonó csokoládé magasabb kakaóvaj-tartalmú csokoládé, ami a kenhetőséget segíti, de a zsírtartalma ezáltal magasabb. Keserű, tej- és fehér változata is létezik a bevonóknak.
A gianduja csokoládét egy torinói cukrász, Michele Prochet dolgozta ki, amikor a kakaó egy részét mogyoróliszttel helyettesítette. A kakaó-cukor-mogyoróliszt keverék részben a nugát ősének is tekinthető, azzal a különbséggel, hogy az kakaóvaj-cukor-mogyoróliszt keveréke, tehát valójában nem tartalmaz kakaót.
A kakaópor története a 19. században kezdődött, Conrad van Houten nevéhez fűződik, ő találta fel azt a prést, amellyel sikerült kakaóvajat nyerni. A végtermék üledékét porrá alakítva kapták meg a kakaóport. A kakaóporhoz hasonló csokoládépor mindössze 32% kakaót tartalmaz, a kakaópor minősége a csokoládéhoz hasonlóan annál jobb, minél magasabb a kakaótartalom.
  • 1
  • 2
  • 3