2017. december 17., vasárnap - Lázár

Ahol a kakaó maga az élet

kakaoeletHabár már tizenketten ülünk a 8 személyes kisbuszban, a dala dala sofőrje, még így is megáll, hogy fölvegye a poros út mentén integető embereket. Vannak még üres helyek a lökhárítón is. Az út a tanzániai Malawi-tótól a 6 kilométerre található Mababuig nagyon rossz, úgyhogy nagy örömmel tölt el, mikor 15 perc múlva megérkezünk a falu „buszmegállójába” és végre kibonthatom magam az utasok öleléséből.

Mizinala Lutolo, a mababui kakaótermesztők csoportjának 52 éves vezetője már vár. Értesítették róla, hogy egy csokoládékészítő érkezik ma hozzájuk, de mint ahogy én is meglepődöm, hogy Mizinala nő, ő is hasonlóan nyugtázza ugyanezt rólam. Mizinala csak 5 éve tudta meg, hogy a kakaóbabból, amit termesztenek, csokoládé készül, de nincs ezzel egyedül, egyik kyelai kakaóültetvényes sem tudott róla, pedig már az 1960-as évek óta foglalkoznak kakaóbab termesztéssel.

Annak idején a tanzániai vezetés sok földtulajdonosnak adományozott kakaó facsemetét az egész ország területén, köztük Mizinala apósának is. Nem mindenhol lett sikeres ez a program, de Kyela vidékén a kakaó jó talajra és klímára talált, így ez a rész vált Tanzánia fő kakaótermelő vidékévé. A cél azonban, 5 évvel ezelőttig, a mennyiség volt és nem a minőség. A tanzániai kakaónak nem volt eddig jó híre, de úgy tűnik, a dolgok megváltoztathatók.

Kyela vidéke Afrika harmadik legnagyobb tavától a Malawi- vagy más néven Nyasa-tótól északra található, Mbeya tartományban. A tó keleti részén húzódik a Livingstone-hegység. David Livingstone a tavat „Csillagok Tavának” nevezte el, mert este a tó megtelik halászokkal, akiknek a lámpásai olyanok, mintha az égről visszatükröződő csillagok lennének. Bár Livingstone 1859-ben érte el a tavat, ma is minden éjjel ugyanúgy fénylik. Az este közeledtével már megtelik a homokos part halászokkal, akik javítgatják és mossák a hálóikat, aztán felkötözik rá az összegyűjtött üres pillepalackokat, hogy a ladikokban kihajózva az egész éjszakát a tavon töltsék. Reggel 8 körül visszatérnek a zsákmányokkal, és a közeli kikötő falu, Matema partján, egy rögtönzött halpiacon azonnal eladják.

A kakaó növény jellemzően egyenlítő közeli és csapadékos területeken terem. Kyela vidéke ugyan távol esik az óceantól, de a területet délről a Malawi-tó határolja, a három másik irányból pedig a hegyek teljesen körbeölelik, megannyi folyóval, patakkal, ezzel megfelelő mikroklímát és öntözővizet biztosítva az itt termesztett növényeknek. Kyelát Tanzánia „Kenyeres kosarának” is nevezik, a kakaó mellett jellemző a kukorica, a rizs, a tea, a pálmaolaj, a babfélék és a cassava, az édes burgonya termesztése is.

Mababuban nincs sok látnivaló, van itt egy kocsma, egy női és egy férfifodrászat, egy általános iskola meg piaci árusok, akik húst vagy rizses süteményt sütnek, zöldséget vagy gyümölcsöt árulnak. De ha valamiért is hallani fogunk erről a helyről valamikor, az az itt termesztett kakaóbab miatt lesz. Szokatlan nap ez a Mababu csoportnak, mert a mai gyűlésükre más kakaóültetvényes csoportok is érkeztek a környékről. Mizinala vezetésével be szeretnék mutatni miért is lettek olyan sikeresek mióta nem önálló gazdálkodóként, hanem együttműködve, szövetkezetként dolgoznak és értékesítik a kakaóbabot.

Mikor a kis gyűlésterem megtelik, a mellettem ülő férfi suttogva eldicsekszik nekem: ezt a házat a csoport a saját bevételéből építette. Misinala megnyitja a gyűlést és felkiált: Cocoa! Az egybegyűltek egyszerre válaszolnak: Manoti! Aztán még egyszer: Cocoa! - Bima!, és még egyszer: Cocoa!- Maisha! Ami annyit jelent: Kakaó!-Pénz!, Kakaó!-Biztonság!, Kakaó!-Élet! Az előadás szuahéli nyelven folyik, ha új felszólaló jelentkezik, megint felzendül a „Cocoa!-Maisha”.


Az érett kakaógyümölcsöket kupacokba hordják, hogy aztán feltörjék a gyümölcsöket és kiemeljék belőlük a babokat. Ebből a kupacból kb. 7 kiló nedves kakaóbabot lehet összegyűjteni, amiből aztán 3,5 kiló szárított kakaóbab lesz.

És mindez 2011-ben kezdődött, mikor megjelentek itt a TechnoServe emberei. Az Irish Aid segítségével működő szervezet kormányoktól függetlenül segít a rászorulóknak azokban az országokban, ahol a lehetőségek adottak, de az ültetvényesek nincsenek a megfelelő tudás birtokában. Segítik a gazdálkodókat, a jó minőségű terményeket előállításában és az értékesítésben.  Vagyis a segítség nem a pénz, hanem a tudás. Megtanították őket a kakaó termesztésére, az organikus gazdálkodásra, a megfelelő erjesztésre, szárításra, az eszközök használatára, és az alapvető üzleti ismeretekre.

És hogy miért a kakaó? Mert a kakaó ára már több éve megbízhatóan emelkedik, az itt élőknek ezzel biztos jövedelmet hoz. Mikor felmérték a területet, elsősorban azt javasolták az itt élő ültetvényeseknek, hogy alapítsanak csoportokat, dolgozzanak együtt. Jelenleg 62 kakaóültetvényes csoport van, jellemzően 30-40 taggal. Nem ritka, hogy férj és feleség is tag, de ők egynek számítanak, mint Mizinala és a férje Livingston Kanyeka Moakipisela.


A kakaóbabot körbevevő vékony, szaftos, fehér gyümölcshús íze leginkább a barackra és a cukordinnyére emlékeztet. A helyiek gyakran fogyasztják, de nem olyan egyszerű lerágni a babról.

A Mababu csoport nem csak termelékenységben és minőségben tűnik ki a környék kakaótermelő csoportjai közül, hanem a vezetésben is, itt ugyanis eddig csak nő vezető volt. Mizinalát 2 éve választották a csoport élére, mert a tagok szerint egy nő sokkal megbízhatóbb, mint egy férfi.

„A férjem szavai nagy erőt adtak nekem”- meséli Mizinala. „Azt mondta én lennék a legjobb, aki vezetni tudná a csoportot. Ezért mertem elindulni a választáson. Nagyon nehéz a vezetés, pedig sok mindent elértünk ebben a két évben, de nem egyszerű a férfiakat irányítani, és a tagok 72 százaléka férfi.”

A csoport tagjai 3 évente választanak új vezetőt, és az első vezető is nő volt, a 45 éves Hilda Ijobela is ott van az előadáson, továbbra is segíti Mizinalát a tapasztalataival. Neki még nehezebb dolga volt, ő volt az, aki az alapítás utáni nehézségeken átjuttatta a csoportot. Kérdésemre, hogy mit érzett, mikor őt választották az első vezetőnek azt mondja:

„Megijedtem. Korábban mindenki külön-külön adott el. A felvásárlók jöttek, elvitték. Nem volt egyszerű feladat ezek után mindent együtt csinálni. Az elején kevesebb volt a bevétel is.”„De mostanra már rendeződtek a dolgok” – ezt már Mizinala mondja. „A mi családunk az előző évben 1020 kiló szárított kakaóbabot termelt, és ez 8 százalékkal több mint 2014-ben, úgyhogy ugyanakkora földön termelünk, hála az oktatásnak és hogy megértettem, hogy működik ez az üzlet. Az 5 gyerekünkből kettőt magániskolába tudunk járatni. A szomszédaink gyerekei mind állami iskolába járnak.”

Minden kakaóültetvényes számára a legfontosabb dolog, hogy legyen elég pénz a gyerekek megfelelő iskoláztatására. Az új tanzániai elnök John Magufuli 2015 decemberében díjmentessé tette a középiskolai oktatást is, ezért a mai gyerekeknek már ingyen jár az állami oktatás 11 éven keresztül. Ennek ellenére sokan abbahagyják a 7. osztály után, mert nincs pénz iskolai ruhára, könyvekre egyéb költségekre. Mizinala és Hilda is csak 7 osztályt végeztek, és még nagyon sokan, akik a fizetős rendszerben nőttek fel. A magán iskolák magasabb szinten oktatnak, akik ide járnak, szinte biztos, sikeresen teszik le a továbbtanuláshoz szükséges vizsgákat.


Az erjesztés befejeztével egyből kiterítik a nedves kakaóbabokat a gyékényből készült asztalra száradni. Állandó gereblyézéssel a szárítás 3-5 napig tart, míg a kakaóbab víztartalma lecsökken 4%-ra.

A kakaótermelő csoportok működésének több előnye is van. A közösen keresett pénzen be tudnak fektetni olyan dolgokba, amire egy egyedüli gazdálkodó nem lenne képes, mert ezen a környéken csak 3-5 hektáros kis gazdaságok vannak. A közös bevétellel való gazdálkodás során vehetnek újabb erjesztő ládákat, építhetnek szárító és tároló helyeket. A minőség állandó, egy közös helyen mindig ugyanúgy erjesztenek, ugyanúgy szárítanak. Közösen hatékonyabban tudnak harcolni a megfelelő felvásárlási árért. A bevétel 15 százaléka a csoportnál marad. Ebből a pénzből és a tagdíjakból tudnak fejleszteni, építeni. Az özvegyeknek nem kell tagdíjat fizetni, ezt a kedvezményt Mizinala érte el, és azóta 8 özvegy is csatlakozott a csoporthoz. Ha egy tagnak rosszul megy a sora, előleget, sőt kölcsönt is kaphat a közösből. Ha valaki viszont egy külső felvásárlónak eladja a kakaóbabjait, annak büntetést kell fizetnie.


A rossz és lapos kakaóbabok eltávolításának leghatékonyabb módja még mindig a kézi válogatás.

A TechnoServe arra készítette fel az itt élőket, hogy ha minőségi kakaóbabot állítanak elő, és közösen dolgoznak, akkor magasabb árat kérhetnek majd a felvásárlóktól. Közben a világban az óriás tömeggyárak mellett megjelentek a kis mennyiségben gyártó, és minőségi kakaóbabot feldolgozó csokoládékészítők. Ez pedig az itt élő kakaótermelőknek pont kapóra jön, mert eladni a kakaóbabokat tudatosan, közvetlenül egy csokoládéműhelynek, mindenkinek jót tesz. A fogyasztó megtudja, kitől származik a csokoládéban lévő kakaó, melyik vidékről, melyik ültetvényestől, tudja kinek fizet és cserébe jó minőséget kap. A csokoládégyártó hatással van az ültetvényesre, beleszólhat a minőségbe, a folyamatokba, és az árat közvetlenül a termelőnek tudja adni. Az ültetvényes pedig fejlődik a támasztott igények miatt.

A gazdáknak nem kell erdőket kiirtani, hogy nagyobb mennyiségben termelhessenek, mert meg tudnak élni egy kis birtokból is, ahol magas minőségben termelnek. Ez egy kontinenseken átívelő, de mégis rövid élelmiszerlánc, hiszen a kistermelő és a gyártó műhely közvetlen kapcsolatban van.

A mababui csoport jelenleg 3 csokoládéműhelynek ad el közvetlenül egy amerikainak, egy európainak és egy új tanzániai készítőnek. A többi kakaóbabot a helyi felvásárlóknak tudják csak eladni feleannyi pénzért, pedig a minőség ugyanaz. A cél, hogy az összes babjukat a végső felhasználóknak tudják értékesíteni.


A mababuiak meghívására 3 másik kakaótermesztő csoport érkezett a környékről, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat. Mizinala vezetésével megmutatják nekik az újonnan felépített kakaóraktározó helyiséget is.

A kakaóbabok tudatos, közvetlen értékesítése egy másik csoportnál is működik. A közeli Kysyosio faluban dolgozó Tujikomboe („Légy erős”) csoport, ott jártunkkor zsákolta be a kész kakaóbabokat, a vevő egy dél-afrikai csokoládéműhely volt. A csokoládémester személyesen választotta ki a neki megfelelő csoportot ebben az évben, és aztán a neki megfelelő kakaóbabokat. A Tujikomboe csoport is részt vett az 5 évvel ezelőtt kezdődött oktatásokon, vezetőjük Casto Sanga, nagyon lelkes. Nekik ez a csokoládékészítő az első közvetlen vásárlójuk, most már ők is elérhetik, ami a Mababu csoportnak sikerült. Építhetnek új tároló helyiséget, készíthetnek újabb erjesztő ládákat. A ládákat a helyi kemény Samdelele fából készítik, az ács pedig Mizinala legnagyobb fia lesz. A téglákat a házakhoz saját maguk döngölik vályogból, és ki is égetik. Casto szerint azért választották őt vezetőnek, mert mindenkivel szót ért, tudja, kinek mihez van tehetsége és meg tudja szervezni a munkát. Külön ember vezeti a mérést, az erjesztést, a szárítást és a zsákvarrást is. Casto felesége 2016 tavaszán meghalt maláriában. Most az 5 gyerek és Casto egymást segítik. Mindegyik gyerek iskolába jár, sőt a legnagyobb fiú magániskolába, mert hála a dél-afrikai csokoládékészítőnek, most már sokkal jobban élnek. Ha továbbra is így megy, egy gyerek talán még egyetemre is mehet majd.

Lassan véget ér az oktató előadás a Mababu csoportnál. Még körbevezetik a vendégeket az erjesztő házban, a szárító sátorban, megmutatják, hogyan mérik le a behozott friss kakaóbabokat egy adagoló kád segítségével, hol és hogyan tárolják a jutazsákokba összegyűjtött száraz babot, aztán jöhet az ebéd. Ami természetesen rizs.  Itt mindenkinek van rizsföldje; amit nem esznek meg, azt elviszik a felvásárlók. A kyelai rizs rendkívül finom, nagy szemű, sajátos aromával. Mellé hagymás babot és káposztát kapunk és mivel itt még mindig szabad tűzön főznek, ezért minden kellemesen füstös is. Egy ültetvényes általában rizst, kukoricát és kakaóbabot termel ezen a területen, de elszórva találunk banán és pálmaolajfát, ezeket főként a kakaóföldek árnyékolására ültetik. Mindegyik ültetvényen megtalálható az ázsiai eredetű neem fa is, amit az organikus gazdálkodásban hasznosítanak. Levelét megszárítják, vízben ázatják és poloskák elleni permetezésre használják. Ugyanezt teszik a piripiri paprikával, ami egy helyi apró chiliféle, sűrű pépet készítenek belőle aztán bekenik vele a fák törzsét - hangyák ellen valamennyire hatásos. Eddig sem volt pénzük permetező szerekre, de ezekkel az egyszerű módszerekkel is csak 5 éve ismerkedtek meg.  Ha gomba támad, vagy baktérium, a fertőzött gyümölcsöket leszedik és elégetik.


Ligetes kakaóültetvények találhatók Mababu környékén kis ösvényekkel és lakóházakkal. A kakaófa árnyékolására banánpálmát vagy olajpálmát ültetnek. A kakaófa levelét mindenhol ott hagyják a fák alatt komposztnak.

A következő nap látogatást tettünk Mizinala 5 hektáros ültetvényén.  A mababui kakaóbab aromája virágos, sütőtökös. A genetikai vizsgálatok szerint 3 kakaóbab fajta keverékéből jött létre. Egyik felmenője a leglilább, legkeserűbb és leggyakoribb Forastero Amolenado, ami az Amazonas vidékéről származik. Keveredett hozzá a tiszta fehér, mogyorós ízű és legritkább venezuelai Criollo. Harmadik őse pedig az ecuadori eredetű, de most már csak Peruban található Nacional fajta. Vagyis a feltételek  jók, egy ilyen trinitarióból már nagyon jó csokoládét lehet készíteni. Az út nagyon kellemes, kis ösvények keresztezik egymást a ligetes kakaóültetvényen, néhol még kis terek is létrejönnek. A csapáson a gyalogosokon kívül biciklisekkel vagy pikipikisekkel (kis motorbicikli) találkozunk. Az egyik fordulóban ott áll Mizináláék háza, előtte pikipiki, ez már jelzi, hogy a ház tulajdonosa a jobb módúak közé tartozik.


Matema egy aprócska halászfalu az óriási Malawi-tó partján, a kakaótermelő Mababu falucskától 6km-re. A falu lakossága rendkívül szegény, megélhetésüket főleg a halászat biztosítja. A tó halállománya azonban drasztikusan csökken a vízszint apadása és a túlparti túlhalászat miatt.

Szeptember van, a száraz időszak véget ér és a kakaótermés is egyre gyérebb lesz. A kakaófa ugyan folyamatosan terem, de novembertől februárig sokkal kevesebb a termés. Venezuelában és általában az ősi kakaótermő vidékeken 2 főérés is van, áprilisban és októberben, mivel az óceán melletti területeken a kakaó állandó nedvességet kap, ez a vidék azonban nagyon kiszárad őszre, itt csak egy csúcsérés van, áprilisban. Hetente egyszer szüretelnek, még ha kevés gyümölcs is érik. Mizinala legkisebb fia, a 10 éves Frederick is segít a szedésben - ma nincs iskola. Míg a 2 napszámos vágja a kakaógyümölcsöket a fáról, Frederick összeszedi, és két kupacba hordja.

Itt minden háztartásban sokat segítenek a gyerekek iskola után, vagy hétvégenként. Gyakran látni őket együtt az anyjukkal a tóparton ruhákat mosni, elviszik egyedül a terményeket a felvásárlókhoz, vagy a rizst a hántolóba biciklivel, gondozzák a kisebbeket, segítenek az anyjuknak a piacon árulni. Frederick mozdulatain is látszik, hogy nem először szüretel, tudja hogyan kell feltörni a gyümölcsöt és aztán a gyümölcshússal bőven körbevett kakaóbabokat vödrökbe gyűjti. Egy kakaógyümölcsben 100 grammnyi nedves kakaóbab található. A mai termés 15 kiló nedvesen. Miután a kakaóbabot megerjesztik és megszárítják, majdnem a felére csökken a tömege. Szárítás után a kakaóbab víztartalma már csak 4 százalék.

Mindenki ezen a napon szüretel a Mababu csoportnál, hiszen ma kell megtölteni az erjesztő ládákat, hogy a következő hét ugyanezen napjára már ismét üresek legyenek, az erjesztés ugyanis egy trinitario féle kakaóbabnál általában 6 nap.

Az erjesztés során a kakaóbabokat mozgatni kell, hogy valóban erjedés legyen a folyamat, ne pedig rothadás, azaz oxigénhez kell juttatni, hogy a kakaógyümölcs húsában meginduljon az erjedés. Ezt úgy szokták elvégezni, hogy a ládákat egymás mellé teszik és az egyikből átlapátolják a másikba. Hogy milyen gyakorisággal lapátolnak, az függ a klímától és a bab minőségétől. Van ahol naponta forgatnak 5 napon át, van ahol csak 3 napon át, itt ezeknél a csoportoknál 2 naponta forgatnak 6 napon keresztül.

A lépcsős erjesztésnél viszont csak ki kell nyitni a kád egyik oldalát és a nedves kakaóbabok átzuhannak a következő ládába, a gravitáció elvégzi a munkát. Ezek a ládák 1500 kilónyi nedves kakaóbab erjesztésére alkalmasak. Vagyis egy lépcsős erjesztéshez már szükség van egy elég nagy belmagasságú házra is, hogy a 3 láda egymás felett elférjen. Az erjesztés során a kakaóbabokat banánlevelekkel takarják le, a hőmérséklet pedig a 70 Celsius-fokot is eléri. A magas hőmérséklet fertőtleníti és csírátlanítja a kakaót. A fermentálásnak nagyon fontos szerepe van a későbbi csokoládé íz kialakításában, a megfelelő erjesztéssel a kakaóbab fanyarsága és keserűsége csökkenthető, sőt a keserűséget a csokoládékészítő tulajdonképpen a későbbiekben már nem is tudja befolyásolni. Ez a termelőn múlik.

Visszafelé ballagván az árnyékos kakaóösvényen egy csoport férfit veszünk észre, akik délutáni szabadidejüket töltik egy asztal körül ülve. Az asztalon egy műanyag kancsóban fehér ital habzik. Pombét isznak. Ez egy kissé alkoholos ital, amit különböző gyümölcsök erjesztésével készítenek. Lehet ez banán, papaya, de csak a kakaó gyümölcséből készült. Az íze keserű, kicsit ecetes, kicsit élesztős, csípős. Nem hiszem, hogy meg tudnám szokni, úgyhogy ezt most inkább a férfiakra hagyom.


A kakaófa 3-4 éves korában terem először, de onnantól folyamatosan. A termés főleg a fa szárán és csak a nagyobb ágakon nő.

A TechnoServe küldetése 2016-ban véget ér, befejezi Tanzániában a kakaótermesztők további oktatását. A 6 éves felkészítésnek vége, most már az ültetvényeseknek maguknak kell boldogulniuk. Azok a tanzániai fiatalok, akik a felkészítést végezték, nem fogják teljesen magukra hagyni a kakaóültetvényeseket, továbbra is itt lesznek, sőt van, aki maga is kakaótermesztésbe fog majd. Úgy vélik, most már jól fognak menni a dolgok, és ennek egyik bizonyítéka, hogy a Mababu csoport kakaóbabja 2015-ben megkapta a Cocoa of Excellence minősítést Párizsban, vagyis beválasztották a világ 50 legjobb kakaóbabja közé.

Írta és fényképezte: Csiszár Katalin

(Forrás: National Geographic)

  • 1
  • 2
  • 3